A tarot kártyák első leírása 1415-ből származik, az első fennmaradt Marseille-i tarot kártyacsomag 1718-ból ered. Feltehetőleg Franciaországban vagy Olaszországban adták ki a XVI. század folyamán. Egyesek a gnosztikus hagyományok felelevenedését látják benn a Grál-szimbológia felhasználásával, mások feltételezése szerint az egyiptomi hagyományok folytatódása vagy arab közvetítéssel jutott el Olaszországba, a tarot-kártyák megjelenési helyére. Eliphas Levi a kabala képi ábrázolását találta meg a tarotba:
„Létezik egy könyv, mely régibb a legrégibbnél, egyáltalán nem titkos és mégis, alig érti valaki. Ez magába foglalja az összes tudományt és az összes kabbalisztikus könyv kulcsát. – Ez a Tarot.” Eliphas Levi
Annak a legnagyobb a valószínűsége, hogy gnosztikus kereszténymozgalmak alakították ki, legalábbis a nagy arkánumot. Bármi is legyen azonban az eredete, tény, hogy egy tradicionális tudomány nyomait tükrözi, melyet az elszállt évek sem tudtak elhomályosítani.
Elnevezését szintén többféleképpen magyarázzák; az egyiptomi eredet hívei Ta-rosh (királyi útra) vagy Thot nevére vezetik vissza, a kabalista eredet hívei a Torára (Törvény) akik pedig egyenesen olasz eredetűnek vélik az Észak-Olaszországi Pó mellékfolyójára a Taróra, vezetik vissza.